Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyar közlönyben megjelent 256/2011. számú kormányrendelet értelmében vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) igénylésének feltételeit.

A lakásépítési támogatás igényelhető a Magyarországon 2010. január 1. után kiadott
a) építési engedéllyel rendelkező új lakóingatlan építéséhez, vagy
b) új lakás vásárlásához, ami már rendelkezik használatbavételi engedéllyel.

Ki minősül eltartott gyermeknek?
Gyermek, aki az igénylő eltartottja és
a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

Mi minősül új lakásnak?
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélkli társaság vagy egyéni vállalkozó.

Milyen értékhatárig igényelhető a lakásépítési támogatás? 
Építkezés esetén az ÁFA nélkül, a lakóingatlan teljes nettó alapterületére számított, egy m2-re jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az ÁFA és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alap területére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem lehet magasabb, mint 300 000 Ft, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft.

Ki igényelhet lakásépítési támogatást? 
Lakásépítési támogatást igényelhetnek azok a magyar állampolgárok, vagy bizonyos feltételek esetén nem magyar állampolgár a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző

  • a) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,vagy
  • b) fiatal házaspár (házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;) – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén

az építési költség vagy új ingatlan esetén a vételár megfizetéséhez.

Lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhető, ha az eladó a támogatást igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

Lakásépítési támogatás akkor igényelhető, ha:

a) az igénylő nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának,élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak – a b) pontban foglaltak kivételével – lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;

b) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjának
ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik;

c) az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető
ca) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés
helyszínéül szolgáló építési teleknek az ÁFA összegével növelt vételárával,
ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg;

d) az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
da) őt, vagy házastársak és élettársak esetén legalább az egyik felet legalább 180 napja biztosítottként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszűnésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db) köztartozásmentes adózó;

e) az igénylő – lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;

Új lakóingatlan építése esetén az igénylő
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú, valamint
fb) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően a lakás energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja;

g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termék értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;

h) új lakás építése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére, új lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére kiállított számlákat,
hb) a használatbavételi engedélyt és
hc) a lakás energetikai teljesítőképességét igazoló energetikai tanúsítványt;

j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követően legalább az elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együtt költözésre tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.

Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.

A rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól,vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás. Erről a tényről, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együtt költöző családtag büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni.

A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.

A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén
a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új tulajdonos igénybe veheti és
b) az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

 

 

Forrás: http://szocpol.hitel.co.hu